Írjak-e listát az angyalkának?

Avagy a férjem tudni szeretné, mi a szívem vágya karácsonyi meglepetés gyanánt

Pont annyira nehéz ez a dolog, mint amikor a szülinapom volt, csak akkor legalább megadott három opciót, amiből választanom kellett (végül a biciklit választottam, meg is kaptam. Igaz, eddig egy centit sem mentem vele, de legalább van egy jó bringám.). Most viszont teljesen magamra vagyok hagyva a vágyaimmal, és nem is tudom, mit kérjek. Vagyis hát dehogynem, olyan listát tudnék írni, hogy egy A/0-s papír se lenne elegendő hozzá, de olyan "igazánamirenagyonvágyom" nincs. 

A konyhai dolgokat jó volna most is kerülni. Nem mintha nem örülnék egy-egy új gépnek, de mivel a konyhába leginkább csak muszájból járok, úgy gondolom, amennyibe egy új akármilyen konyhai eszköz kerül, abból mást is lehetne venni, aminek egy hangyányit azért jobban örülök.

Vegyük például a komplett haszontalanságokat első körben.

1.) Ékszerek

Nagyon szeretem a szép ékszereket, de a munkám miatt fülbevalón kívül mást nemigen hordok. És az a furcsa az egészben, hogy én az olcsó ékszereket szeretem... Sose vonzottak az ilyen-olyan arany nyakláncok, karperecek, gyémántgyűrűk, brillköves fülbevalók. Persze az ember mindig megcsodálja ezeket a kirakatban, de hogy én olyat fel is vegyek, hát az olyan távol áll tőlem, mint Makó Jeruzsálemtől. Ellenben halálosan bele tudok szeretni egy-egy valódi bizsuba. Gáz ugye? Pl. a múlt héten a Takkóban láttam egy kis virágos karkötőt, sokáig nézegettem, de 1.750 Ft-ba került (ha jól emlékszem) és annyi pénzt nem akartam érte adni. Vagy a c&a-ban már vagy 4 éve nézem a kis ezüst (színű) fülbevalót, amin egy kis golyó van spirál alakban dróttal "bekerítve", az is van vagy 1.500 Ft, de még nem vitt rá a lélek, hogy ennyi pénzt kiadjak egy bizsuért :-D. De a vásárokon látott üvegékszerek például teljesen elvarázsolnak, meg a swarovski kristályos fülbevalók. 4 éve járunk ugyanoda nyaralni, minden évben elhatározom, hogy idén biztos veszek egyet, mert anélkül tényleg nem lehet élni, hát annyit vettem magamnak, amennyit bárki más nekem.

2.) Parfümök

Szagfetisizmusom következtében igen érzékenyen reagálok mindenféle illatra (a szagokra még inkább), így gondosan ügyelek arra, hogy sose bűzölögjek. Egyetlen ultrakedvenc parfümöm volt, de sajnos már nem gyártják, brühühü... Persze, mivel márkás, hát ez sem olcsó, de soha nem vettem magamnak, mindig kaptam. Illetve nem mindig, hanem olykor-olykor, és akkor sokáig örültem, hogy van, de már sose lesz. Ilyen az én formám. Úgyhogy valami mást kellene keresni. Végül is van egy hasonló illat az AVON-nál, mikor akciós, szoktam is rendelni (1.500-ért), de teljes áron még sose vettem. Zsugori vénasszony vagyok.

A kedvenc

Ez hasonló, de sokkal-sokkal olcsóbb

3.) Könyvek

Na jó, most szívom vissza, hogy ez haszontalan ajándék, de hát nem lehet benne se főzni, nem tudom magamra se húzni, szóval értitek. Olvasni nagyon szeretek, könyvtárba járok, úgyhogy ezzel meg is van oldva a problémám. 

4.) Kellékek a szabadidős tevékenységeimhez

Mondjuk ehhez első körben szabadidőre volna szükségem. De ha valahonnan mégis sikerülne szerezni időt, akkor olyankor én gyöngyöt fűznék, keresztszemeznék és varrnék. Esetleg horgolnék vagy kötnék. Inkább horgolnék, csak azt a tudást még gyarapítanom kellene, mert igen hiányos a tudásom, de olyan csodákat lehet csinálni, hogy csak na, és én szeretnék olyanokat létrehozni. 

5.) Közös időtöltés a férjemmel

Ez lehet bármi: mozijegy, wellness-hétvége (hahaha...), tök ingyenes saját készítésű "menjünk együtt valahová"-kupon, ilyesmi.

És akkor lássuk a hasznos dolgokat.

Előre bocsátom, hogy a számomra hasznos dolgok sokkal drágábbak, mint a hasznavehetetlen hülyeségek. Így aztán soha, de tényleg soha nem kértem még ilyesmit, mert valóban drágák (tudom, valakinek egy 50-60 ezer forintos ajándék még nem a drága kategória, de nekem az). Igazából most is félve írom le, mert ha mégis ezek közül választ az angyal, akkor nagyon rosszul fogom magam érezni, hogy túl drága ajándékot kaptam. Én egyszerűen nem szeretek drága ajándékot kapni, mert tudom, hogy sose tudom viszonozni. És ez engem frusztrál, és nem szeretem magam rosszul érezni.

1.) Műszaki dolgok, hogy a hobbijaimat űzhessem

Nem sok hobbim van, de a blogírás például pont ilyen. Igazából nekem egy saját szerkentyűre volna szükségem, amin akkor pötyögök, amikor akarok. Nem akkor, amikor végre minden gyereket sikerült elzavarnom innen, vagy ha szabadságon vagyok és senki nincs itthon, vagy ha sikerült még éjfél előtt felébrednem Simi elaltatása után, és van agyam írni. Vagy ez lenne az enyém és a gyerekeké meg egy új. Annak legalább ők is örülnének.

Régi vágyam egy varrógép. Ha lenne, megtanulnék varrni és csinosan öltözködnék. Hahaha...

2.) Sporteszközök

Kéretik nem hangosan röhögni! Mondjuk már mindegy, ugye? Csak akkor azt ne áruljátok el, ha más is hallotta a felnyerítéseteket, hogy min röhögtök. Kösz.

Szóval ha hiszi bárki, ha nem, és akarok sportolni! De a legutolsó (februári) fellángolásom óta szinte folyamatosan fáj a csípőm, és nem merek. Az egyetlen dolog, ami nem fáj (mert bizonyos helyzetekben még a fekvés is kínszenvedés) az a biciklizés. És tudom, hogy most kaptam egy szuper biciklit, de azt esténként nem lehet használni, meg hideg is van. De egy szobabicikli minden problémámat megoldaná. Szerintem. Meg még hozzá egy fa hulahoppkarika, és akkor a derekam is vékonyabb lenne egyből. Már mondjuk ugye akkor, ha használnám is. 

Volt ilyen gondolatom is, hogy valamilyen bérlet sporttevékenység űzésére. De itt a faluban szinte semmi nincs. És ha jól meggondoljuk, egy fél év alatt "eltáncolja" az ember egy sporteszköz árát, sőt, ha nem heti kétszer akar menni, akkor hamarabb is. (Most mondjuk elgondolkodtam, hogy a fenti sorokat törlöm, mert ha egy angyal ezt elolvassa, és tojik nekem egy szobabiciklit, akkor muszáj lesz használnom. Nem tudom, hogy valóban akarom-e...)

3.) Ruhaneműk

Ez jöhet minden mennyiségben. Igaz, hogy baromi kommersz ajándék, és a férjem szüleitől kapott pénzből is biztosan azt fogok venni. De egy szép pulcsi, nadrág, szoknya, cipő (abból úgy is kevés van...), ing vagy blúz (ez a mániám, csak edzőcipőhöz annyira nem illik) szerintem el fog férni a szekrényemben.

4.) Tanfolyamok, amik a munkámhoz kellenek (vagyis nem kellenek, de kiegészíthetik a tudásomat)

Ezek a legdrágább dolgok, nem is írom le, csak megemlítem, hogy létezik ilyen.

 

Nagyjából ennyi jutott eszembe. Amúgy lehet ezt így komolyan venni? Mert szinte tényleg mindennek örülök, aminek nem, azt meg leírtam. Sőt, szerintem van egy csomó olyan dolog is, ami eszembe sem jutott, mégis ha megkapnám, akkor tudnám meg, hogy nahát, leginkább tényleg pont arra a valamire vágytam.